Állatbarát általános iskolaként fontosnak tartjuk, hogy nemcsak tanórai keretek között, de a tanórák közötti szünetekben és tanórán kívüli foglalkozások idején is olyan ingereket nyújtsunk diákjaink számára, melyek ösztönösen az állatvédelem irányába terelik őket. Ennek szellemében született meg a községházi iskola folyosóján (Kovács Sándorné, Lehoczkiné Gőgh Ildikó, Maczelkáné Szabó Mária és Máté György közös munkájának eredményeként) a Repülő élőlények tanösvénye, ahol a gyerekek az óraközi szünetekben, színes információs táblák és vidám állatfigurák segítségével bővíthetik ismereteiket a megjelenített röpképes bogarak, rovarok és madarak életmódjával, védelmével kapcsolatban. Örökös ökoiskolaként arra is gondot fordítottunk, hogy tanösvényünk az állatvédelem mellett a környezeti értékek megóvására is felhívja a figyelmet, hiszen az állatfigurák és az őket rögzítő elemek mind az újrahasznosítás jegyében (faágak, konzervdobozok és műanyag kupakok) felhasználásával készültek el. A játékos ismeretterjesztés az épület folyosóján nem ért véget, hiszen az udvaron korábban kihelyezett állatjóléti eszközöket (madáritató, sünlak, rovarhotel, madátetetők) is információs táblákkal egészítettük ki, felhívva tanulóink figyelmét arra, hogyan segíthetik akár otthoni körülmények között is az arra rászoruló, udvarukba betévedő vadon élő állatokat. Feltett szándékunk, hogy a jövőben tovább bővítjük most kialakított tanösvényünket, illetve, hogy intézményünk többi épületében is létrehozunk hasonlóakat.
Néhány éve iskolánkban a tavaszi szünet előtti utolsó tanítási napon „Húsvétoló húsvételő” néven, játékos programokon vehetnek részt tanulóink. Az idén sem történt ez másként. Bodzás István tanár úr volt az idei feladatok ötletgazdája és koordinátora a felső tagozaton. Munkáját a felsős munkaközösség pedagógusai segítették. Az osztályok az emeletes iskola zsibongójában mérték össze tudásukat játékos feladatok teljesítésével. Tízórai szünet után zene és képfelismerő feladatokkal, majd „Most mutasd meg” játékkal folytatták a versengést a tanulók. Az abszolút győztes a 7. osztály lett.
A „Húsvétoló húsvételő” játékos délelőtt a szabad levegőn ért véget. Először a „Csak egy maradhat” játékban vetélkedtek a gyerekek, ahol csokoládéért „küzdöttek”. Ezután a város főterén, a művelődési ház dolgozóinak jóvoltából, tojáskeresésben vehettek részt a diákok. A nap kötélhúzással zárult, melyet nagyon élveztek a gyerekek.
Iskolánk negyedik osztályos tanulóinak egy csoportja 2025. április 15-én látogatást tett a MezőMancsok Állatvédő Egyesület mezőkovácsházi telephelyén, ahová az intézményi szinten összegyűjtött adományokat is eljuttatták. A diákokat kísérő pedagógusokkal (Luczóné Hati Judit és Maczelkáné Szabó Mária) együtt a gyerekek betekintést nyerhettek a menhely mindennapjaiba, megismerhették a gondozott állatok történeteit, valamint a felelős állattartás alapelveit. A személyes élmények – az állatokkal való találkozás, a beszélgetések és a közvetlen tapasztalatok – maradandó nyomot hagytak tanulóinkban. Büszkék vagyunk arra az összefogásra, amelynek köszönhetően rövid idő alatt jelentős mennyiségű adomány gyűlt össze. Köszönjük mindazok támogatását, akik hozzájárultak a kezdeményezés sikeréhez, valamint a MezőMancsok Állatvédő Egyesület munkáját, akik nemcsak az állatok megsegítéséért, hanem a gyermekek szemléletformálásáért is kiemelkedő munkát végeznek. Bízunk benne, hogy a mostani látogatás egy hosszú távú, értékes együttműködés kezdetét jelenti.
Iskolánkban minden évben megemlékezünk a holokauszt áldozatairól. Csanádpalotán nincs botlatókő, mely az elhurcolt zsidóknak állít emléket, ezért döntöttünk úgy néhány éve, hogy kilátogatunk a Kelemen László Emlékparkba, melynek területén található a zsidótemető. Hagyományt teremtettünk, s minden évben úgy emlékezünk, hogy diákjaink – zsidó szokás szerint- elhelyeznek egy-egy kavicsot az általuk kiválasztott síron.
Borovics Nóra tanárnő rövid megemlékező sorokat állított össze a tragédiáról, melyet Kereszturi Lilla és Németh Gábor 8. osztályos tanuló tolmácsolt a felső tagozatos tanulóknak.
„1944-ben április 16-án kezdődött a magyarországi zsidók gettókba tömörítése Kárpátalján. 1944. április közepe és július eleje között gyakorlatilag az egész országban végrehajtották a gettósítási akciót. Július elejére több mint százhetven gettóban 437 000 zsidó embert zsúfoltak össze. Naponta átlagosan négy, összesen 92 szerelvény haladt át Kassán, az Auschwitzba vezető vasútvonal csomópontján Lengyelország felé. Egy-egy vonat 45 vagonból állt, mindegyikben átlagosan 70 embert összepréselve. Sokan nem bírták az embertelen, gyilkos megpróbáltatásokat, s még útközben meghaltak. A kiszállított zsidók csupán harmadát minősítették munkaképesnek, a többieket megérkezésük után azonnal elgázosították, megölték, holttestüket a krematóriumokban elégették.
A magyar holokauszt a magyarság, a magyar nemzet egészének tragédiája, szégyene. A mai emléknap alkalmat ad arra, hogy felidézzük a múltat és emlékezzünk az áldozatokra, és arra, hová vezet a gyűlölet, és mire vagyunk képesek egymással szemben, ha nem vagyunk képesek gondolkodni és érezni”
Vannak a szívünkhöz közel álló állatok, és vannak olyan élőlények is, amelyektől okkal vagy ok nélkül irtózunk, félünk. Állatbarát iskolaként nagy hangsúlyt fektetünk arra, hogy játékos foglalkozások keretei között bővítsük tanulóink állatokkal kapcsolatos ismereteit és megmutassuk nekik, mely élőlényektől kell valóban tartaniuk, és mely állatok azok, akiknek irányába alaptalanul alakult ki félelem bennük. Április első hetében negyedik osztályosaink tanítói (Luczóné Hati Judit és Maczelkáné Szabó Mária) azokat a nemszeretem állatokat (kígyók, békák, pókok, egerek, stb) helyezték fókuszba, és azok alaposabb megismerésükre biztosítottak lehetőséget diákjaiknak tanórai és tanórán kívüli keretek között, melyekhez a gyerekek – saját elmondásuk szerint – korábban fenntartással közeledtek. A tanulók beszámolói szerint a mozgásos tevékenységeken, kézműves foglalkozásokon, digitális feladatokon, olvasmányokon, kiselőadásokon keresztül, valamint plüssállatok ’bevetésével’ bemutatott nemszeretem állatok iránti averzióik a foglalkozások befejeztével csökkentek: mivel tanítóik átfogó és objektív képet mutattak nekik ezekről az élőlényekről, belátták, hogy az általuk utált állatok többsége teljesen ártalmatlan az emberre és környezetére, így ők is képessé váltak más szemmel nézni rájuk.